6.rész :)

Kedves blogolvasóim:) Tényleg nagyon nagy elnézéseteket kérem a nagyon nagy csúszásért, de húú, nagyon sok minden történt azóta:// Voltam balesetin, jött a nyár, nyaralás,táborok, nagyon sok edzés és még a többi :| Szóval annyira sajnálom :( Remélem nem haragszotok rám és tetszeni fog ez a rész is. Nagyon sok szeretettel írtam meg nektek :)) 
Véleményetek ugyebár fontos számomra, szóval tessék vagy chatbe vagy ide ez a rész alá komizni, hogy milyen lett, jöhet-e a következő rész:) Addig is Iratkozzatok fel nyugodtan, így értesülni fogtok róla, ha meghoznám a következő részt.. 
Nagy ölelés: Blogírótok ♥ :*  :) 
Ui.: Jó olvasást (: 
----------------------------------------------------------------------

Miután Kata kivezette Tündért,visszamentem Cargohoz,aki még mindig békésen,halál nyugodtan eszegette a szénáját.
-Nóri,Nóri!- jön be futva,az én nevemet kiabálva egy lány,aki számomra teljesen idegen. Bár az is igaz,hogy az arcfelismerőm,név megjegyzőm nem a legjobb...
- Öm... Igen?-kérdezek vissza,miközben megállt mellettem a lány.
-Menj ki a pályára,Reni mondta,hogy szóljak neked..-szerintem érezte az értetlenségemet és hozzá tette,hogy a Díjlovagló pályára menjek ki. Ahogy sétáltam kifelé,anyu kapcsolódott be mellém.
- Anyu... Nyugodtan hazamehetsz,én el leszek itt,majd maximum csörgök telefonon,hogy lassan jöhetsz.-vetettem be a mindent elnyerő mosolyom,közben pedig szorosan átöleltem anyut és  megköszöntem neki,hogy megengedte a Cargos ügyet.
-Rendben,akkor majd szólj. Renivel már mindent átbeszéltünk,úgyhogy megyek is. Szia kicsim,vigyázz magadra! - nyomott egy búcsú puszit az arcomra és  már el is ballagott.
-Itt vagyok -álltam meg Reni mellett aki éppen a lovasokat engedte be a pályára.
-Oké,örülök neki. Meddig érsz ma rá?
- Anyu elment,majd felhívom,ha jönnie kell értem. Szóval ráérek,akár estig is -eresztettem el egy mosolyt.
-Ooo,fantasztikus vagy. Akkor lenne számodra egy két dolog.. Először is.. - és aztán belekezdett. Legelőször a benti, bértartásban lévő lovaknak kell beszórnom szénát, elmagyarázta, hogy melyik részre, melyik lovaknak, mennyit stb., Ezután jönnek a többi lovasok, útba kell majd őket igazítanom, hogy ki melyik lóra ül, melyik cuccokat kell majd feltennie a lovára.. Úgyhogy odaadta a lóosztást, amin ez állt: 

I.Csapat, Ugró pálya, 11 órára!: 

- Dóri: Neveda

- Liza: Dream 

- Anna: Fancy 

- Attila: Zippidee Doo Dah ( késni fog) 

- Nóri: Helsinki 

- Helsinki? - kérdezem furán, miután elolvastam az első csapat felosztását. 

- Igen.. - mondta már-már röhögve, miközben ráparancsolt a csapatra, hogy menjenek át másik kézre - Ő, egy nagyon jó tehetségű ugróló. Elég jó múltja van, igaz, hogy csak 3 évet versenyzett, de mindig benne volt az első 5 helyezettek között. Körülbelül fél éve került ide, az alatt az idő alatt teljesen kezes bárány lett belőle, gyerekeket is ültettem már rá, egész jól bírja.. Csak éppen ma 2 hete, hogy nekiment a villanypásztoros kerítésnek és teljesen lejött a bőre a hátsó, bal csánkjáról.De pont reggel néztem, már hál'Isten összeforrt neki, így jó lenne,ha minél előbb visszakerülne végre a munkába. - ezt elmesélve, utána még folytatta, hogy mik a teendőim: 

- Be kell hoznom ( még mielőtt ennének kint a lovak, gondolom a legelőn) Zippidee Doo Dah-ot ( Zippi a becézése) le kell ápolnom és, ha még akkor sem jönne meg az Attila akkor nyergeljem is fel. 

- Olyan negyed óra múlva, jön a "lóetetős bácsi", mondjam meg neki, hogy Crokonak dupla reggelit adjon

- Ki kell vinnem a kancákat ( ha van, akkor a csikójukkal együtt a legelőre) 

- Leápolni Crokot, mert majd felül rá Reni. 

Egyenlőre ennyi, bár többet úgysem tudnék a fejemben tartani. Ha, valamit nem tudnék, hogy például melyik legelő részre kell kivinnem a csikókat, kancákat, azt mondta Reni, hogy majd a lányok úgyis segíteni fognak.

- Akkor először menjek és hozzam be Zippit ? 

- Igen, itt van egy külön karámban, pej színű, Holstein, barna színű kötőfék van rajta.Utána pedig már adhatsz a benti bértartott lovaknak szénát. De, ha nem lesz rá időd majd Viktornak (ő jön ide etetni minden nap), szólok, ha úgy van. Aztán a lovasoknak " add ki a parancsot" és a többi.

- Oké, akkor én megyek is.. 

- Rendben. Köszönöm, Nóri - kaptam egy széles mosolyt, és gyorsan kisurrantam még a lovasok előtt a pályáról. Egy pillanatra megálltam, ahogy kiértem és körbe szemléltem, hogy hol lehet Zippi, de végül aztán egyből kiszúrtam. Nem volt nehéz, nem meglátni, mert éppen a többi lónak illegette magát, ahogy fel-le vágtázott. Odamentem a karámhoz, kinyitottam, de úgy, hogy csak én is éppen hogy férjek be és rögtön vissza csuktam. Lassú léptekkel közeledtem Zippihez, aki amint meglátott engem, láthatóan vissza vett az iramból, lelassult ügetésre, lehajtotta a fejét és úgy jött felém. 

- Héhé.. Nyugi Zippi - mondtam neki nyugodtan, amikor az egyik, másik karámban lévő ló odanyihogott neki, ő erre felkapta a fejét, és megint vágtába akart ugrani. Csakhogy, nem tudom milyen csoda folytán, rám nézett, vissza nyihogott a másik lónak és megállt mellettem. Egy két másodpercig ezen elgondolkodtam, hogy talán Isten akarta így, de aztán hagytam a dolgot. A lényeg, hogy nem vágtázott rajtam keresztül, nem kellett kergetni a karámban, hogy meg lehessen fogni, hanem csak simán megállt és kivezettem.

Éppen azon törtem a fejem, hogy hova kössem ki, mert ugye a lómosóba nem akartam, mert hát hogyha valaki lovat akar mosni ( mondjuk amilyen erővel süt a nap, szeptember ellenére is, valaki biztos, hogy rá veszi magát és lemossa a lovát..), bokszba meg nem akartam betenni, mert kitudja, hogy Viktor vagy valaki más ki almol-e. 

- Kösd ki ide, nyugodtan - mondta egy lány, mosolyogva és egy nagy lókikötő helyiségre mutatott. 

- Köszi - mosolyogtam vissza rá, miközben felkaptam egy vezetőszárat a lenti, többi közül és biztonsági csomóval kikötöttem Zippit. Megpaskoltam a nyakát, mire ő egy nagyot szuszogott és ott hagytam. 

- Dóri vagyok - mutatkozott be a lány, egy kézfogás kíséretében 

- Nóri - mondtam vigyorogva. 

- Te ülsz Zippire? - kérdezte miközben befelé tartottunk, hogy adjak szénát a lovaknak. Dóri, meg gondolom segíteni jön. 

- Nem, én Helsinkire - mondtam neki enyhén röhögve, mire ő is elröhögte magát ezen - Nálam van a lóosztás.. Szeretnéd tudni, hogy kire ülsz? - folytattam titokzatosan, közben pedig megmutatta, hogy hol van a széna. 

- Persze - visított fel és azonnal felragyogtak a szemei. 

- Öhm.. kire szeretnél ülni? - kérdeztem tőle. A tekintetem egy ismeretlen, idősebb férfira vándorolt aki, megmarkolt egy jó, nagy zsákot, fanglit és adta be a lovaknak a kaját. Dórinak mondtam, hogy egy pillanat és itt vagyok, aki ott maradt én meg gyorsan odarohantam a bácsihoz, és megmondtam neki, hogy Crokonak dupla reggeli jár. Bólintott egyet rá és folytatta tovább a dolgát. 

- Itt vagyok.. Szóval, ki a kedvenced? - stoppoltam le mellette. Éppen egy csikót simogatott aki az anyja mellett ácsorgott és nagy szemekkel minket figyelt. 

- Talán... Neveda... - hangzott a bizonytalan válasz. 

- Akkor hozhatod, ki - kacsintottam rá, mire ő elégedetten elvigyorodott és megölelt. Igazából, nem tudom miért kaptam az ölelést, utálom, ha ölelgetnek,csak kivételes embereknek szoktam megengedni, de ez más volt, el sem löktem magamtól meg semmi... Aztán Viktor szólt oda nekem, hogy a szénát majd ő elrendezi, meg ki engedi a csikókat az anyjukkal együtt, menjek csak a dolgomra. Úgyhogy Dóri elindult Nevedáért én meg a megérkező lányoknak adtam ki az utasítást, hogy ki melyik lóra ül, milyen cuccokat tegyenek rá. Anna egy kicsit fintorgott, hogy Fancyra ül, mert állítása szerint, nagyon bunkó az a ló, kanca ellenére is, de én ráhagytam.. Ízlések és pofonok.. Én addig gyorsan beléptem a nyergesbe, ahol ott vannak ugye az ápoló cuccok felkaptam az ápoló szereket és siettem kifelé Zippihez. Ahogy kiértem, kedvem lett volna, azonnal elrohanni innen, mert mindenki kiabált,visított mindenkivel, futkároztak össze-vissza és ami még rosszabb szabadon volt két ló.
- Nórii! Fancy kitépte magát a kezeim közül, utána meg Dream ment el - kiabálta oda nekem, Anna aki egy vezetőszárral a kezében, intett a szabadon vágtázó lovak felé. Még jó, hogy Reni ezt nem látja, azt hiszem rögtön repült volna mindenki.
- Jó, oké..nyugodjatok le - mondtam nekik, miközben odamentem Zippihez aki éppen kaparta a betont, teljesen megértem az ő idegességét is - Anna! Add ide azt a vezetőszárat, Dóri légyszíves segíts nekem elkapni a lovakat. - utasítottam őket, hogy legalább csináljanak is valamit, Anna idedobta(!) a lábam elé a vezetőszárat, Dóri meg már ment is Dream-et elkapni.
- Fancy.. Nézd mit hoztam neked - mondtam nyugodtan neki, mire ő elkezdte hegyezni a fülét és rám nézett. Vagyis lehet, hogy csak a csemegére. A lényeg, hogy lassan közeledett felém, meg én is felé. Fél szemmel láttam, hogy Dóri már sikerrel járt, mert maga mellett szorosan vezette Dream-et, aki mint egy kiskutya követte őt.
- Gyere kislány - suttogtam Fancynak,aki már csak egy lépésre volt tőlem. Először megszaglászta a kezem, hogy tényleg van-e benne csemege és amikor rájött, hogy nem csaptam be, rajta kaptam az alkalmon, gyorsan bekapcsoltam a kötőfék csatjába a vezetőszárat, közben pedig nyugodtan, mintha mi sem történt volna csendesen nyammogta a csemegét.
- Tessék - nyomtam Anna kezébe a vezetőszárat és körülnéztem. Zippi még mindig idegesen kaparta a betont, Dóri Dreamet adta át Lizának, majd odament Nevedához aki egy nyerítés kíséretében örült, hogy végre vele is foglalkoznak. 
- És lányok - kezdetem bele a vallatásukba - hogyan történt ez az egész, körülbelül 2-3 perc alatt? - közben meg, fogtam a betonra ledobott ápolókat és neki kezdtem leápolni Zippit.
- Hát, az úgy volt... - mondták egyszerre, szóval egyből gyanús lett. Aztán végül Anna átvette a szót és belekezdett - Hoztam ki Fancyt, aki most meglepően nyugodt volt, Dream meg odanyihogott neki egyet, kitépte a kezeim közül magát, Lizánál is ez volt a helyzet.. Mondtam én,hogy bunkó ez a ló - nézett mérges szemekkel Fancyra. És most jött el az a pillanat amikor kezdett elegem lenni. Engem aztán tényleg nem sok mindennel lehet felidegesíteni, de ez akkor is kiverte nálam a biztosítékot. 
- Figyelj, Anna... Attól függetlenül, hogy te nem tudod kezelni ezt a lovat, bár még sosem láttalak rajta, hogy hogyan lovagolod, de szerintem Reni aki az edző, csak jobban tudja, hogy melyik lóval hogyan tudsz bánni így nem hiába adja a te kezeidre a lovat stb.,. Nem kell nyafogni, hogy bunkó ez a ló. Na és? Neked nem szoktak rossz napjaid lenni? Mert te mindig vidám vagy, mindennek örülsz és senki, semmi nem tud megbántani? Ugyan már... - fejeztem be az apró monológomat. Amikor felnéztem, kicsit cikisen éreztem magam, mert mindenki engem bámult, és a tetejére még Attila is megjött ( ezt onnan gondolom, hogy amint beállt a szám, rögtön odajött Zippihez, kikapta egy szó nélkül (!) a kezeimből, az ápolószereket és elkezdte leápolni megint. Én se szóltam egy szót sem, fogtam magam, bementem az istállóba, megkerestem Helsinki bokszát ( amit nagy nehézségek árán megtaláltam ), kihoztam új ápolókat és bent elkezdtem leápolni, felnyergelni. 

Kb., 30 perc múlva 

Amikor már mindenki kész volt időre,kezdtek beballagni a lovasok kintről ( látni kellett volna szegényeknek a fejüket, olyan nyúzottak voltak, hogy majdnem rossz volt rájuk nézni), Dóri bejött hozzám Helsinki bokszába és ott elbeszélgettünk. Hosszan elmondta, hogy mit érdemes róla tudni, a családját is ""bemutatta"" és a többi. 

Szalai Dórának hívják. 15 éves, van egy öccse és egy bátyja, így elég zűrös neki, 2 fiú mellett. Amikor Dóri 7 éves volt, az édesapja egy zsoké balesetben meghalt. Azóta az édesanyja a mai napig félti Dórit a lovaglástól, és ebből náluk folyton megy a vita.Van egy kiskutyája Törpének hívják, Tacsi fajtájú. Meg egy egész nyuszi családjuk is ( Renitől kaptak kettőt, aztán elkezdték őket tenyészteni). 
Nem tagadom,de amikor elmondta, hogy hogyan  halt meg az apukája, akkor egy könnycsepp legördült az arcomon.Én biztos, hogy nem tudtam volna elviselni, akármilyen a viszonyom apuval. 
Aztán még mesélt arról, hogy szegényem klausztrofóbiás, igaz, hogy csak enyhén, de akkor is.. 
És végül, úgy fejeztük be a beszélgetésünket, hogy én is elmondtam mindent magamról: 
Kiss Nórinak hívnak, van egy nővérem meg egy öcsém. A szüleim elváltak 3 éve. Én ezt úgy reagáltam le, hogy csak is a testvéreimmel beszéltem, apuhoz meg anyuhoz hozzá sem szóltam. Van 2 hörcsögünk ( az öcsémmel közösen), meg egy nyuszim és egy kutyus... 
- Na lányok készen vagytok? - hajolt be hozzánk Reni mosolyogva,mire én pont elmondtam a magamét. 
- Persze- feleltük egyszerre Dórival. 
- Akkor gyerünk, nyeregbe - Dórit kihessegette, én meg megfogtam Helsinki szárait és kezdtem kivezetni.

Helsinki:) 

Zippi*-*:)